Napi Budapest

A korábban itt állt épületben Nyilasparancsnokság is működött a második világháború végén. A '80-as években épült meg a jelenleg is álló épület, akkor még távbeszélő központként. 2007 óta részben irodaházként működik. (GoogleMaps)

Az I. kerület még 2006 decemberében írt ki egy pályázatot a Halászbástya északi szakaszának a hasznosítására. Majdnem négy évet kellett várni mire a nyertes megvalósíthatta a terveit és megnyitotta exkluzív éttermét a bástya belsejében. Az étteremről képek ITT. (GoogleMaps)

A Lukács fürdőnél. (GoogleMaps)

Két disznó feldolgozása és elfogyasztása köré szervezödik Telki egyik közkedvelt ünnepsége a régi, felújított pajtánál. Mai kép.

... ahol, mint a kép is tanusítja nem csak sört lehet kérni. (GoogleMaps)

Egy kedves kis mellékutca a Tudományos Akadémiától nem messze. Nevét Tüköry Lajosról, az 1848-49-es forradalom főhadnagyáról kapta. (GoogleMaps)

Egy kis útmutató a Nagy Közfürdő és a Vásárcsarnok romjaihoz.

Az 1990-ben megnyilt négycsillagos szálloda saját leírása szerint skandináv stílusban épült. Biztos én vagyok járatlan az építészeti stílusokban, de az épület láttán Skandinávia éppenséggel nem jutott eszembe. (GoogleMaps)

A Vén Betyár a Hold utca és a Kálmán Imre utca találkozásánál áll. (GoogleMaps)

Szerte a világon számos helyen felbukkanó jelenség: párok egy kerítésen/hídon elhelyezett lakattal szimbolizálják szerelmük örökkévalóságát. A legtöbb forrás szerint a szokás Kínából ered (KÉP a Tajsan-hegy egyik hídjáról), mások szerint Olaszországból (KÉP a Ponte Milvioról). De az szinte biztos, hogy Magyarországon Pécsen kezdődött először és itt lett igazi kultusza (KÉP). Bár számos másik magyar városban is felbukkant, Budapesten meglepően későn, csak az elmúlt években jelent meg. Mivel a spontán kialakulásra úgy tűnt hiába várnak/várunk inkább terveztek egy ilyen elemet az Erzsébet-térre. A párok mindenesetre elkezdték használni. (GoogleMaps)

A Zsámbéki-medence pincesorairól már volt korábban poszt. A XVII. században kiépült budajenői kapcsán mindenesetre megjegyezhető: ez sem éppen csúnya.

Az 1904-ben elkészült templomot az a Pecz Samu tervezte, aki a Központi Vásárcsarnokot és az Országos Levéltárt is megálmodta. A templom egybe van építve a fasori evangélikus gimnáziummal. 55 méteres harangtornyával a város huszadik legmagasabb épülete. (GoogleMaps)

Egymillió pengőből építtette egy hamburgi cég még 1926-ban. Az eredeti klasszicizáló kinézetét Reiss Zoltán tervezte (ÍGY nézett ki). Az ország első mozgólépcsőjét is itt helyezték üzembe 1931-ben. A Pesti Hírlap írta róla annak idején: "óriási termeiben randevút ad egymásnak a vidék jó pénzért jót vásárolni szerető népe éppen úgy, mint azok a külföldiek, akik tudják, hogy Budapest divatkereskedelme nem marad ízlés, minőség és lelkiismeret tekintetében sem Párizs, sem London mögött". A második világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett. Később fémborítást kapott, mely alatt még mindig meg van -mégha kissé leharcolva is- az eredeti homlokzat. Negyedik emeletén található a város közkedvelt bulihelyszíne a Corvintető (GoogleMaps).

A '80-as évek végéig üzemi területként működött. Jelenleg azon kevés vári udvarok egyike, mely szabadon bejárható (GoogleMaps).

A Frankel Leó utca 114. alatt valaha főiskola működött. A Szent István Egyetem Vezető- és Továbbképző Intézete, ahova a példának okáért én magam is jártam. Nem sokkal a diplomaosztó után azonban bezárták. De azóta sikerült az épületnek új funkciót találni: rágcsálóirtó szer táróló! (GoogleMaps)

Bár a Margit körút házai nem túlzottan attraktívak, mégis számos kedves részletet fel lehet rajtuk fedezni. Mint például a régi budai Duna-part mozaikból kirakott képét ezen a lakóépületen (GoogleMaps).

A kora XX. századi neobarokk épület első tulajdonosa Kormos Ilona orfeumi magánénekesnő volt. Halála után az épület az Irgalmas Rendhez került. Ám az államosítások után az ORFI kórházhoz csatolták és kórházi könyvtárként működött, mígnem 1956 februárjában az egyik szintjén ki nem alakítottak egy orvostörténeti könyvtárat. A '60-as évekre már az egész épületre kiterjedt az új funkció. Az itt tárolt gyűjteményben többek közt XVI. századi könyvritkaságok, illetve az orvosi és gyógyszerészeti iratok mellett zoológiával, nyelvészettel és démonológiával foglalkozó írások is találhatóak.

Magyarország egyetlen épen megmaradt barokk hídja 1753 és 1758 között épült Oracsek Ignác tervei alapján.

Egy zárt sarokerkély a Báthory és a Hold utca sarkán. De akár mehetne a Köztéri óra sorozatba is :)

Eredetileg az Anker-palota (bal oldali épület) üzletsora nézett ide, ezért Anker udvarnak is hívták. A korai elképzelésekben még egy üvegtető is szerepelt, de a tervező Alpár Ignác meggyőzte a befektetőket, hogy hagyják meg nyitott utcának. Itt lakott annak idején Hofi Géza.