Napi Budapest

A margit-szigeti halastót a közeli gyógyszállók melegvizével táplálják. A műszikla, melyen a kis vizesés lecsorog már közel 140 éves.

Szerény véleményem szerint a budai oldal legszebb szobra és szoborcsoportja. Kisfaludi Strobl Zsigmond munkáját még 1930-ban állították fel.

Ebben az 1872-ben épült eklektikus házban lakott többek között Mikszáth Kálmán is, mialatt országgyűlési képviselő volt.

Két éve még a neves holland építészeti magazin, az A10 címlapját is megjárta a Kiss Péter tervezte ház, melybe a Corvin Sétány project területéről kiköltöztetett családok egy része került. Bár a szakma elismerte, a lakosok már kevésbé voltak elájulva tőle. Igaz, a tervezésnél az is fontos szempont volt, hogy lehetöleg olcsón, négyzetméterenként 120 000 Forintos költséggel építsék meg a házat, melybe elsősorban szegény családok költöztek.

Régies kapubejáró a Szerb utcában.

Mint a legtöbb tetődíszités, úgy a Toldy Ferenc Gimnázium tornya is a II. világháborús bombázások áldozata lett annak idején. Idén márciusban építették ujjá.

A forradalom 50-dik évfordulóján, 2006 október 23-án avatták fel. A földből kitörő vasoszlopok az emlékműnél egyre közelebb állnak egymáshoz, végül eggyé fonodnak és feltörik a burkolatot. Azt a helyet, ahol egykor a Sztálin-szobor állt.

A II. világháborús ostrom után a Királyi Palota nagy részéről a szovjetek eltűntették a díszeket, mert túlságosan is fellengzősnek vélték. Ritka kivételnek számít az Oroszlánus-udvarhoz vezető kapu, melynek jelenlegi állapota nagyrészt megegyezik a háború elöttivel.

Kevés üzletház részesül akkora közutálatban, mint a Kálvin téri "üvegpaloták". A teljes átadásuk egyébként meglepően sokáig elhúzodott. Ugyan már 2000-ben belefogtak a projectbe és 2003-ra nagyrészt el is készültek, a kivitelező és a beruházó közötti viták miatt végül csak 2007-ben került sor az átadóra.

Pesterzsébetnek 1907-től volt vásártartási joga. Hamarosan három piac is nyilt az ekkor még különálló városban, majd 1925-ben megépült a helyi Vásárcsarnok is. Régi kép róla ITT.

Az 1889-ben elkészült palotát Wenckheim Frigyes építtette. Halála után a család a fővárosnak adományozta az épületet, amiben eztán könyvtárat nyitottak. Mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete a mai napig ezt a funkciót látja el.

Miután az elözőt elbontották, 1713-ban a Várban emelték a város legnagyobb Szentháromság szobrát. A 14,4 méter magas szobrot Ungleich Fülöp és Hörger Antal építette. Mivel a második világháborús ostrom során súlyosan megrongálodott, ezért jelenleg egy újrafaragott szobor áll a Szentháromság téren. Ami az eredetiből megmaradt az a Kiscelli múzeumban látható.

A maga 88 méterével az ország negyedik legmagasabb épületének számít. A Parlament és a Bazilika után a harmadik legnagyobb budapesti épület.

Contra Aquincumnak hivjuk a mai pest oldalán állt egykori római erődöt. Az itteni helyőrség biztosította a kereskedelem békés menetét, illetve igyekezett távoltartani a közeli barbár törzseket. A honfoglalás idején a vár feltehetően még állt (mely valahogy ÍGY nézett ki), ám később részben a Contra Aquincum kőveiből épült meg a képen is látható plébániatemplom. Ha minden igaz a romok környezete hamarosan átépül.

A Józsefváros, ahogy a legtöbben gondolnak rá...

Megépülése előtt a királyi törvényszékek a város különböző pontjain, bérházakban voltak elhelyezve. Ám ahogy a népesség egyre nőtt és ezzel az ügyek száma is sokasodásnak indult, szükségessé vált egy állandó épület felhúzása. A Hauszmann Alajos tervei alapján készült épületnél az egyik legfontosabb kikötés az volt, hogy a Milleniumi ünnepségekre készüljön el. Ezt végül tartani is tudták. Úgy hirlik 1896 október 6-án Ferenc József helyezte el rajta a zárókövet.

Szépségszalon vadnyugati módra?

A Kopaszi gáton nem azt tudjuk meg a tábláról, hogy mit nem illik, hanem hogy mit szabad.

A régi füvészkert helye. 1809-ben ide telepítették át az egyetemi botanikus kertet, melyben akkor még üvegházak is álltak. Ám a nagy pesti árvíznek és gondatlan gazdáinak köszönhetően teljesen tönkrement. A Füvészkertet végül az Üllői út mentén építették újjá, ahol a mai napig is áll, míg elődjéből az egyetemisták pihenőhelye lett: a Trefort kert.

A Bazilika egyik legszebb festményén, Benczúr Gyula alkotásán, Szent István ajánlja fel a koronázási ékszereket Szűz Máriának.