Az eredeti torony feltehetően Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején épült. Miután védelmi funkcióját elvesztette többször átépítették. Leglátványosabb toldását a századforulón kapta. Díszes külső köpennyel vették körbe. Ám az '50-es években úgy döntöttek, hogy inkább a középkori arculatát probálják meg visszahozni. Külső köpenyét lebontották, majd a közeli nagy rondella helyreállitása után a tetejét kiegészítették egy buzogányszerü csúccsal.
Az Andrássy út 3-as szám alatt egy múzeumi belépőjegy áráért belekóstolhatunk abba milyen is lehetett nagypolgárnak lenni a századfordulón. Ugyan itt hivatalosan a Postamúzeum üzemel, ám ezúttal maga a kiállítási tér érdekesebb, mint maguk a kiállított tárgyak. Saxlehner Andrásnak, a sasadi hévízforrások tulajdonosának, 1886-ban elkészült palotája egészen lenyügöző.
Egyszerü kis kocsma a Váci úton, közel a Lehel térhez. Nem egy túlzottan szofisztikált hely, de azért nem is az a fajta, amelyiknél odaragad a kezünk az asztalhoz. A képen egy itt kirendelt melegszendvics látható.
.jpg)
A kép a világ leghosszabb villamosán készült, mely a világ legforgalmasabb villamosvonalán halad. Avagy a 4-es, 6-os vonalán egy Combinon késő este.
A Keleti Károly utcában áll a Központi Statisztikai Hivatal főépülete.
A VI. és a VII. kerület utcáinak egyik meghatározó, városképi szempontból nem túl vonzó szereplői, a foghíjtelkek.
Az építettőjéről, Bedő Béláról elnevezett ház, a belváros egyik legszebb szecessziós emléke. A 2007-es felújítása óta a "Szecesszió Háza"-ként müködik. A földszinti kávézó feletti emeleteken tekinthetőek meg a szecessziós stilusban készült bútorok, dísztárgyak és festmények.
Európa legnagyobb bakdaruit használják a Margit-híd felújításánál, melyek 10,6 méter magasak, míg a két lábuk közötti távolság több, mint 17 méter. Teherbírásuk 16 tonna.
A kissé unalmas irodaház-felhozatalban kifejezetten kellemes darabnak számit ez a külsejével különcködő 'Egeraat-ház', melyet 2004-ben adtak át.
Megjelenésében talán a legarisztokratikusabb (már ha van ilyen szó) budapesti kávéház a New York palota átadása után nyilt meg közvetlenül. Egy időben az értelmiség, s főleg az újságírók egyik kedvenc helye volt. A helyi legenda szerint Molnár Ferenc a Dunába dobta a kávéház kulcsát, hogy az éjjel-nappal nyitva maradjon. A rendszerváltás előtt Hungária étterem néven működött. Pár éve a palotában szállodát nyitó Boscolo csoport teljesen felújítatta. Mint minden luxushely, úgy ez is túl van kicsit árazva, de néha azért érdemes betérni.
A város legrégebbi evangélikus templomáról van szó. A Pollack Mihály tervei alapján készült épületet 1808-ban adták át. Felszentelése elött pár évig katonai ruharaktárként müködött. Kossuth Lajos mindkét fiát ebben a templomban kereszteltette meg.
A nemzeti ünnepek egyik velejárója, hogy ilyenkor a legtöbb múzeumba ingyen lehet bemenni. S talán ilyenkor a legautentikusbb, ha az egykori Nándor-laktanyában nyilt Hadtörténeti Múzeumba megyünk, ahol a magyar hadviselés történetét mutatják be.
A mai bejegyzés önmagáért beszél.
1849-ben Buda ostromakor a képen látható épületben volt Görgey Artúrnak és vezérkarának a főhadiszállása.
A várnegyed egyik legjobban elrejtett zuga az Ellyps sétány, mely a Karmelita kolostor mögött található. Egykor közvetlen összeköttetése volt a Clark Adam térrel. Eredetileg az ide futó ellipszis alakú sétányról kapta a nevét. A képen is látható halas lány szobor azonban nem történelmi emlék: Molnár Miklós munkája 2001-ben készült el.
A Ferenciek terének déli csücskében áll az Első Pesti Hazai Takarékpénztár szépséges épülete, melyet még Ybl Miklós tervezett. Bár a maga korában (1869-ben adták át) már csak méretei okán is kisebb szenzációnak számított, pár évtizeddel később (1915-ben) a lebontása is szóba került. A második világháborúban súlyosan megsérült. Végül 1998-ban a Lindner Budapest Kft. vásárolta meg és alakítatta át rendezvényhelyszínné és irodaépületté.
A 0-ás kilométerkőtől nem messze látható ez a lámpa, melyen a táblák azt jelzik, hogy hány kilométerre vannak innen a magyarországi UNESCO-s helyszinek.
Az MTA egykori bérháza 1935-ben épült meg az Astoriánál Hütl Dezső tervei alapján. Bár a korabeli modern stilusnak megfelelően a homlokzat díszekben nem túl gazdag, pár hangsúlyos szobor mégis akad rajta. Ezek közül is a legfeltünőbb az, melyet Johann Ender festménye ihletett (mely pár évvel az elkészülte után az MTA szimbolumává vált; s egyébként ÍGY néz ki).
Megalapításáról 1887-ben hoztak rendeletet, miután ugrásszerüen megnőtt Buda lakossága. Az 1898-ban átadott épület bár kivülről mutatós, jelenleg a város egyik legrosszabb hirű kórháza.
Annak idején a "Hajóshoz" címzett sörházról kapta a nevét. Úgy hirlik, akkoriban csakugyan a hajósok jártak ide mulatni. Ám az Andrássy út kiépültével, annak egyik fontos mellékutcájává vált. Épületállománya kicserélödött. Hajósok helyett tehetős polgárok jöttek ide szórakozni. A közbünső részét pár éve sétálóutcává alakították.
