Napi Budapest

Mint a legtöbb tetődíszités, úgy a Toldy Ferenc Gimnázium tornya is a II. világháborús bombázások áldozata lett annak idején. Idén márciusban építették ujjá.

A II. világháborús ostrom után a Királyi Palota nagy részéről a szovjetek eltűntették a díszeket, mert túlságosan is fellengzősnek vélték. Ritka kivételnek számít az Oroszlánus-udvarhoz vezető kapu, melynek jelenlegi állapota nagyrészt megegyezik a háború…

Miután az elözőt elbontották, 1713-ban a Várban emelték a város legnagyobb Szentháromság szobrát. A 14,4 méter magas szobrot Ungleich Fülöp és Hörger Antal építette. Mivel a második világháborús ostrom során súlyosan megrongálodott, ezért jelenleg egy újrafaragott…

Kilátás a Várhegyről.

Akik szemfülesek, azok a Clark Adam térről nézve észrevehetik, hogy a Váralagút szélen ablakok láthatóak. Ezek a vámszedőházakhoz tartoztak, amiket később a hídmesterek lakásaivá alakítottak. Az északi lakás bejárata látható a képen. A Lánchíd "mesterei"…

A XIII. század végén ebben az utcában állt a Magna Curia -a királyi udvarház- melyből mára sajnos semmi sem maradt. A XIV. századtól ide települtek a bevándorló zsidók, ezért jó ideig Zsidó utcának hivták. 26-os számú épületében meg is tekinthetőek egy…

Egy kép a Várnegyedből.

A 2008-ban felavatott vérmezői Babits szobor egyelőre az első és egyetlen budapesti szobra a híres írónak.

Az MTA Zenetudományi Intézetének és a Zenetörténeti Múzeumnak a székhelye. Az 1750 körül épült barokk palota az egyik legmutatósabb a várnegyedben. 1800 elején budai fellépésekor Beethoven itt szállt meg.

A budai Fő utca egyik épületén az elmúlt hónapokban példaértékű felújítást hajtottak végre. A korábban előnytelen szinű, rossz állapotban lévő épületnek még a háború elötti kupoláját is helyrehozták (ÍGY nézett ki korábban). Dísze újra a csúcsára…

A magyar street artosok, úgy tűnik a nemzetközi szcénát is nyomon követik. A VI. számú vásárcsarnok falán látható kép legalábbis minden bizonnyal a Banksy és King Robbo közt kirobbant "graffitiháborúra" reagál.

A Kapisztory ház udvara. Eredetileg a kis barokk épület az egész udvart körbe ölelte, ám ma már csak egy L alak maradt belőle.

A sors és a történelem iróniája, hogy bár a jelenlegi Budapest területén itt létesült először lakott település, ma ez a belváros legritkábban lakott része. A kelták telepedtek le itt először, mivel a meredek sziklafal miatt könnyen védhető hely volt. És egész a rómaiak…

A Várnegyed északi oldalán az Anjou-bástyánál áll az utolsó budai pasa, Abdurrahman jelképes sírja. Az emlékművet "az ugyanakkor itt elesett Szabó György Veszprém vármegyei karakószörcsöki nemesi felkelő leszármazottai" állították.

Ha van olyan budapesti műemlék, melynek helyreállítása már tegnap is későn lett volna, akkor az az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazár. A '60-as évektől Ifiparkként működő épületkomplexumot 1984-ben zárták le. Azóta az állapota egyre csak romlik. Pedig az elmúlt…

A Nyugati-Várlejtőn, a Krisztinavárosban látható ez kis hangulatos, zárterkélyes házikó.

Közel két és fél évnyi takarás után elkezdett előbújni a Mátyás templom tornya.

A Lánchid kapuzatainak zárókővénél egy-egy oroszlánfej látható, felül címerrel kiegészitve. Amint az a képen is látható, a címer valamivel frissebb (és épp ezért tisztább), mint a kapuzat többi része: a rendszerváltáskor természetesen cserére szorult. Előtte…

A Halászbástya 1928-ban kapott először díszkivilágitást, melyet azóta több alkalommal is megújítottak.

Az eredeti torony feltehetően Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején épült. Miután védelmi funkcióját elvesztette többször átépítették. Leglátványosabb toldását a századforulón kapta. Díszes külső köpennyel vették körbe. Ám az '50-es években úgy döntöttek,…