Kedves szokás: a régi épületek legtöbbjére ki van rakva egy mutatós információs tábla, amiről az építés éve mellett más érdekességeket is meg lehet tudni. Itt például azt, hogy Bécs legkisebb háza előtt állunk. Ami az alig ajtónyi szélesség láttán elég hihető.
Joseph Maria Olbrich a szecessziós mozgalom művészeinek tervezte. A homlokzaton a mozgalom mottója olvasható "Minden kornak a maga művészetét, a művészetnek a maga szabadságát".
Elkoptatott közhely, de minden viszonyítás kérdése. Budapestről nézve Bécs üzleti negyede hatalmas. Sőt mi több lélegzetelállító (na jó talán túlzásba esek). A nyugat-európai nagyvárosok mércéje szerint viszont meglepően visszafogott. Inkább felhőkarcoló-kezdemények erdeje, ami csak részben képes reprezentálni a nézelődőnek az ország gazdasági erejét. De lehet, hogy csak időt kell adni neki. A képen is látható DC Towers egyik tornya 220 méter, a másik 168 lesz (ha minden igaz most épül a nagyobbik). Ha kész lesz a negyed ÍGY fog kinézni. Ez azért már valami.
A Stephansdom-ot nehéz elvéteni: 137 méter magas tornya a középkori eredetű városmag számos pontjáról jól látható. Eredetileg azonban két torony magasodott volna az égbe, viszont az északi sosem készült el teljesen. A legenda szerint a torony építőmestere Hans Puchsbaum lepaktált az ördöggel és megígérte: szent nevet nem ejt ki a száján. Ezt azonban megszegte, amire a patás lehajította a félkész toronyból. Ezután úgy tűnik mindenki másnak is elment a kedve az építkezéstől. De talán nekünk ennél is érdekesebb az előtérben álló szoborcsoport, amit annak örömére állítottak, hogy Hunyadi vezetésével a Magyar Királyság visszaverte Nándorfehérvárnál a török szultán seregét. A szoborcsoport fő alakja Kapisztrán János, aki állítólag itt a Stephansdomnál is buzdította a lakosságot a török elleni harcra.
Mint egy horrorfilmben. Az ember gyanútlanul sétál az utcán, felnéz egy ablakra és bábuk néznek vissza, ráadásul az egyik még vigyorog is. A funkcióját elképzelni se tudom.
A NapiBudapesten ezentúl bizonyos időközönként -néhány havonta, félévente... majd ahogy jön- kimozdulunk a magyar főváros és annak vonzáskörzetéből. Ilyenkor rendszerint majd megugrik a napi bejegyzések száma. A következő hét napban Bécs napi három képpel fogja képviseltetni magát. Igyekszem nem csak a turista attrakciókra szorítkozni.
.jpg)
Tavaly szeptemberben adták át a BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) legújabb épületét a Q1-et. Az alakja izgalmasnak mondható, bár a tervek még ennél is jobbat ígértek.
.jpg)
Egy tanács: kiadós eső után nem érdemes erdei sétát tenni vagy ha valaki mégis szeretne, érdemes előtte csizmát húzni.
Egy ókeresztény kápolna helyén áll, amit a IV. században az itt élő rómaiak húztak fel. A régi háromkarélyos kamra maradványait a második világháborús ostrom után tárták fel. Valószínűleg annak idején itt egy temető állt. A jelenlegi épületet 1711-ben a pestisjárvány idején építették, majd miután a következő nagy járvány elkerülte Pestet, hálából ki is bővítették.
Erre mondják azt hiszem, hogy a név kötelez. A meleg viszont nem igazán tesz jót szegényeknek.
Az I. honvéd és népfelkelő ezrednek -Budapest háziezredének- a II. világháború után építették ezt a visszafogott kis emlékművet, feltehetően 1949-ben. Hasonló célból már állt itt egy sokkal méretesebb darab (kép róla ITT), amit érthetetlen módon a város ostroma után lebontottak.
Egy irodaházaktól hemzsegő negyedben áll ez a kisvárosias bájt sugárzó épület a Madarász Viktor és a Szekszárdi utca sarkán.
Régi foglalkozás, modern cégér.
A Szerb Privilegiális Szentendrei Kereskedő Társaság emeltette 1763-ban, hálából amiért Szentendrét elkerülte a pestisjárvány.
Az újpesti lakótelep kiépítésénél nagyon értettek hozzá, hogy hogy építsenek mindent nyomasztóvá. Ezek a ping pong asztalok (és közvetlen környezetük) már újkorukban se mutathattak túl jól, az idő vasfoga pedig csak rontott a helyzeten.
A Várnegyed egyetlen épségben megmaradt gótikus templomtornya (a Mátyás-templom "csak" rekonstrukció). Pontos építési dátumot nem tudni, de már 1257-ben említi egy oklevél. 1792-ben itt koronázták meg I. Ferenc királyt. A második világháború után Rákosi parancsára rombolták le a templom épületét. A torony valamiért megúszta.
Az egyik vészjósloan kihalt épület a VI.kerületben (egész pontosan a Király utca felöl). Hasonló képet fest, mint az innen nem messze lévő Gozsdu-udvar. Láthatóan valakik milliókat öltek bele és láthatóan nagyon nem működik.
Sajnos lehet mondani, hogy a Külső-Józsefvárosban ez kifejezetten jellegzetes: valami nagyon szépnek a halovány már-már eltünő árnyéka.
Impozáns kilátás a Szabadság térről.
