Napi Budapest

Így lesz a kiálló kövekből "műalkotás".

A Stadtparkban található a Kursalon előtt.

Csak a parkot évente 5,2 millióan keresik fel. Mint látható a híres Neptun-kút mögé be is lehet sétálni.

Bár Bécsen átfut a nagy Duna és néhány kisebb vize is van, a város folyópartjai nem túl emlékezetesek.

A bécsi "Párizsi udvar" a Ferstel-palotában található. A Freyungot és a Herrengassét összekötő passzázsban túl nagy forgalom sose volt látható, de legalább szép boltok működnek benne.

Egy kihagyhatatlan közhely a városban.

Bécsben ennél hangulatosabbat nem láttam. A város legszebb utcája?

A Vörös Hadsereg bevonulásának emlékére az oroszok nemcsak nálunk emeltek emlékművet. A bécsiek azonban jobban jártak: nem csak azért, mert tőlük jóval előbb kivonultak a szovjetek, hanem mert még az emlékművük is jobban néz ki a mienknél.

Az egyik aluljáróba vezető lépcsőnél a középkori városfalat is meg lehet tekinteni.

A Práterben található Vidámpark picit másképp működik, mint a pesti. A belépés ingyenes, cserébe minden egyes "játékért" külön kell fizetni.

Szép zsinagóga. Azt hiszem a legtöbbeknek ez az első ami eszébe jut a kép láttán, ha csak nem tűnik fel rögtön a torony tetején lévő kereszt. Egyébként egy görög katolikus templomról van szó.

Nálunk a tervek szerint jövő ősszel indul a bicikli-kölcsönző rendszer. Bécsben már jó ideje működik, ráadásul valamivel jutányosabb is. Míg nálunk az első fél óra lesz ingyenes, addig itt egy órán keresztül lehet tekerni fizetés nélkül.

A képen is látható Felső-Belvedere annak a Savoyai Jenőnek (Eugen von Savoyen) a palotája volt, aki hadvezérként többek közt Budáról is kiűzte a törököket. Ebben a palotában viszont sosem lakott. Csupán reprezentációs célokra használta. A Felső- és a képen nem látható…

Ami Budapestnek a zserbó, az Bécsnek a sacher. Franz Sacher bécsi cukrász mindössze 16 éves volt, amikor 1832-ben megalkotta ezt a süteményt Metternich herceg számára. Számos helyen kapható, de a legautentikusabb ha a Sacher szálló kávézójában kóstoljuk meg. Abban is hasonlít a…

A belváros egyik legnagyobb attrakciója az 1693-ban emelt Pestis oszlop, aminek a talapzatára a Habsburg birodalom egyes részeinek a címere is felkerült. Az egyik oldalon Magyarországé is látható.

Oké, ez így első ránézésre nem tűnik túl izgalmasnak. Mintha a bekeretezett fehér papírral és társaival lenne egy súlycsoportban. Viszont ebbe a szoborba(?) be lehet sétálni és odabent a hangszórók valami egészen szürreális, elvont zajokat keltenek, amiktől ez az alkotás a…

Kedves szokás: a régi épületek legtöbbjére ki van rakva egy mutatós információs tábla, amiről az építés éve mellett más érdekességeket is meg lehet tudni. Itt például azt, hogy Bécs legkisebb háza előtt állunk. Ami az alig ajtónyi szélesség láttán elég hihető.

Joseph Maria Olbrich a szecessziós mozgalom művészeinek tervezte. A homlokzaton a mozgalom mottója olvasható "Minden kornak a maga művészetét, a művészetnek a maga szabadságát".

Elkoptatott közhely, de minden viszonyítás kérdése. Budapestről nézve Bécs üzleti negyede hatalmas. Sőt mi több lélegzetelállító (na jó talán túlzásba esek). A nyugat-európai nagyvárosok mércéje szerint viszont meglepően visszafogott. Inkább felhőkarcoló-kezdemények…

A Stephansdom-ot nehéz elvéteni: 137 méter magas tornya a középkori eredetű városmag számos pontjáról jól látható. Eredetileg azonban két torony magasodott volna az égbe, viszont az északi sosem készült el teljesen. A legenda szerint a torony építőmestere Hans Puchsbaum…