Napi Budapest

Bár nem egészen világos, hogy a képen pontosan mit is csinálnak a zöld emberkék, de a csupasz falnál mindenképp jobb.

Egykor még átjáró volt. Talán a Kossuth Lajos utca valamikori forgalomcsillapításával újra az lesz. Egyelőre egy szép kapualj a Klotild palota déli épületénél.

A szobor régebbi, mint az épület: Varga Imre "Gondolkodó" című alkotása 1968-ban készült.

Ha a Deák Ferenc tér környékén van dolgunk akkor igazán érdemes bekukkantani a közeli Fehérhajó utca 12-14 számnál lévő bérházba. Egy tökéletes világban minden budapesti bérház udvara minimum így nézne ki. A földszinten igényes üzletek, a bejárónál a helyi galéria pár antik festménye kivilágítva, tisztaság, rend, s néhány növény.

Mikor 1897-ben átadták, a Magyar Színház még egy kifejezetten szép századfordulós épület volt (lásd ITT). Először 1914-ben nyultak hozzá, ám ekkor még csak egy előcsarnokkal bővítették. Viszont amikor a metróépítés ürügyén ledozerolták a Nemzeti Színházat és ideiglenesen ide hozták a társulatot, jelentős bővítésre lett szükség. Ekkor építették át, két szinttel is megtoldva és modern stílusban újragondolva. A jelenlegi homlokzaton látható dombormű 757 darab zsolnai pirogránit elemből áll.

A kreatív vakolás egyik szép példája a Krúdy Gyula utcában.

A Benczúr utca 34. alatt jelenleg az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezetének hazai kirendeltsége működik. A szervezet térítésmentesen kapta meg a villát. Fenntartását a Vidékfejlesztési Minisztérium állja.

Ha tartják az ütemtervet akkor holnap befejezik a Vajdahunyadvár belső sétányainak felújítását. A fővárosi projekt keretében végre leváltják az aszfaltborítást egy sokkal nemesebb és a közeli épületekhez jobban illő burkolatra.

Annak is a rendezvényterme. Box utca egyébként nincs a közelben: a hely a Bajcsy-Zsilinszky úton található. A süteményeik finomak, de a forró csokijuk közel sem olyan jó, mint a Csokissimoban.

A székesfehérvári bazilika egykori helyéről számos középkori királyunk földi maradványa került elő, de közülük csak egy uralkodói párt sikerült pontosan azonosítani (nem kis részben a sírjukban lévő ékszereknek és jelvényeknek köszönhetően): III. Bélát (1148-1196) és feleségét Anna királynőt. Mindkettejüket a budai Mátyás templomban temették újra. III. Béla -akinek maradványait azóta számos vizsgálatnak vetették alá- egyébként a maga korában igen magasnak számíthatott: 189,9 cm volt. Ez egybe is cseng a korabeli leírásokkal. Egy keresztes lovag, londoni Richard írta róla: "Ezt a férfiút a természet sokféle adománnyal halmozta el, termete magas, arca nemes...". És egy egészen hasztalan adat a végére: III. Bélának AB vércsoportja volt.

A mai nap induló Fridge fesztivál miatt pár napra kissé átalakult az 56-osok tere. A rendezvény miatt többek közt egy 33 méter magas sí és snowboard ugratót is felhúztak, amin ha minden igaz a négy napos rendezvény alatt egy nemzetközi sí és snowboard versenyt fognak lebonyolitani (a kép tegnapi és itt még javában építkeztek). A fesztivál reklámfilmje ITT.

A Képíró utca a "Főutca project" keretében alakult át sétálóutcává. Hogy ez így is maradjon és a Királyi Pál utcáról ne forduljanak rá az autósok arról viszont valószínüleg már az itteniek gondoskodtak az úttorkolatnál kirakott jópár növénnyel.

A nemrég megnyilt Corvin Bevásárlóközpontra egy jókora utcai installáció hivja fel a figyelmet.

... a Királyi Pál utcában.

A Bástya utcában lévő játszóteret a Mátyás király korában épült középkori városfal szegélyezi. Ez az egyetlen pont, ahol a falak közterületen, nagy felületen, tisztán látszanak. Legalábbis még egy darabig: a játszótér ugyanis épitési telken létesült ideiglenes jelleggel.

Az újbudai Szent Imre templom a külseje alapján meglehetősen korosnak tűnik. Valójában a meglehetősen modern hatású Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplomnál is fiatalabb. Beszédes, hogy ez az 1938-ban átadott neobarokk templom már vasbeton-szerkezetű.

1976-ban épült, elsősorban a versenysport kiszolgálására. Nézőterén 1800-an férnek el. Az épületet idén felújították.

... egy lipótvárosi házon.

Bár réginek tűnik, valójában a mészkőlapra írt utcanévtábla az '50-es, '60-as évek terméke. Ekkor döntöttek úgy, hogy néhány műemléképületre ilyenek kerüljenek.

Földes András a hetedik kerület legrondább épületének nevezte. A néhai Városképpen blog szépen megvédte. Most csak egy kép a Dob utca 23-27-ről.