A váci püspök 1870-ben döntött úgy, hogy az újpesti egyházközséget önálló lelkészséggé alakítja. Rá öt évre kezdödött meg Újpest első katolikus templomának az építése. A tornyát és két mellékhajóját csak később, az első világháború elötti években építették hozzá.
A nem is olyan rég elkészült Eiffel téren többek közt foci VB meccseket is lehet nézni. A Nigéria Argentina mérkőzés mindenesetre láthatóan nem sok embert mozgatott meg. Az a kevés aki kijött mindenesetre a hangosabb kommentárok alapján kivétel nélkül argentin szurkoló volt.
Kifejezetten kellemes kis kávézó a MOM Parknál. Az adagokhoz képest egész jó áraik is vannak. Csak a vizet árazzák túl, de azt cserébe nagyon.
Egy nem éppen szokványos díszités a Katona József utcában.
A mai kép egy olyan helyről készült, melybe nem egyszerü bejutni és még nehezebb fotozni. Az Epreskertről van szó, mely bár a város egyik legrégibb parkja -mely többek közt a közel háromszáz éves pesti kálváriának is helyet ad- a bejárása meglehetősen korlátozott. A kert a Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozik. Aki nem tartozik az egyetemhez csak az itteni kiállításokat nézheti meg, de azt is csak egy őr kíséretében (jómagam legalábbis csak így láthattam). Ám fotozni még így se szabad. Ahhoz a dékán beleegyezése szükséges...
Pátzay Pál még 1956-ban alkotta meg Hunyadi lovasszobrát, amit aztán a pécsi Széchenyi téren helyeztek el. Úgy mondják, akkoriban a helyiek nem örültek az új szobornak, ám az idő múltával a város egyik fontos jelképévé vált. Kicsinyitett mását '89-ben avatták fel a Vajdahunyadvár tövében.
A város egyik szomorú tartozéka.
Az MTA Zenetudományi Intézetének és a Zenetörténeti Múzeumnak a székhelye. Az 1750 körül épült barokk palota az egyik legmutatósabb a várnegyedben. 1800 elején budai fellépésekor Beethoven itt szállt meg.
.jpg)
A sorozat második tagja egy kedvelt találkozópont: a Deák Ferenc téri óra.
Valami amiből sokkal kevesebb kéne a budapesti utcákra.
A budai Fő utca egyik épületén az elmúlt hónapokban példaértékű felújítást hajtottak végre. A korábban előnytelen szinű, rossz állapotban lévő épületnek még a háború elötti kupoláját is helyrehozták (ÍGY nézett ki korábban). Dísze újra a csúcsára került.
A FUGA Budapesti Építészeti Központ elsősorban azért jött létre, hogy az építészetet, mint a kultúra fontos elemét propagálja a nagyközönség felé. Ám, ahogy a honlapjukon is írják: "A FUGA az építészet kiemelt fontosságú területe mellett szinte minden más művészeti szakág folyamatos bemutatását biztosítja: képzőművészet, klasszikus zene, jazz, színház, családi és gyermekprogramok, tudomány, könyv és film. Minden témakört előadások, fórumok, műhelybeszélgetések kísérnek, találkozási lehetőséget teremtve a rendszeres és alkalmankénti látogatók számára."
Egy soha el nem készült sugárút felvezetője látható a Károly körúton. Már az 1800-as évek végén megszületett a felismerés, hogy a Dob utca, a Király utca és a Dohány utca túl szűk ahhoz, hogy a potenciális forgalmat eltudják vezetni. Bár 1902-ben Morzsányi Károly törvényhatósági bizottsági tag már sürgette az Erzsébet sugárút ötletének pontos kidolgozását, a szabályozási tervekre még hosszú éveket kellett várni. És amikor 1914-ben úgy tünt már minden kész a project megkezdéséhez, kitört a világháború és ezzel az ötlet is a fiókba került. Végül csak 1930-ban került újra elő. Ekkor irtak ki pályázatot rá, melyet Árkay Aladár nyert meg. Bár az ő ötlete volt a diadalívszerü kezdés, a hivatalos értékelés szerint egyik nevezett terve se volt megvalósítható. Így Walder Gyula kapta meg a megbizatást, aki sokat merített Árkay ötleteiből. Az építkezés meg is kezdődött 1937-ben. Ekkor bontották le az Orczy-házat és építették a helyére a képen is látható "kaput". Végül az Erzsébet sugárútból ennyi is maradt. A második világháború úgy tünik örökre keresztül húzta a terveket. S mióta a kijelölt út (mostmár sétány) kellős közepére felépült a Madách torony, szinte bizonyos, hogy belátható időn belül nem is lesz belőle semmi.
Első olvasatra talán nem is egyértelmű rögtön: az '56-os forradalom leverésében részt vett orosz katonák sírja áll itt a Kerepesi temetőben.
Budapesten egyetlen Napóleon szobor található. Ez pedig a Hajós utcában a Napóleon-udvar homlokzatán látható. Azért hivják így, mert a XIX. században a közelben állt a híres Café Napóleon. Erre akart reflektálni az építtető úgy, hogy azt viszont nem tudta: a kávézó nevében a Napóleon nem a híres hódítóra, hanem III. Napóleonra utal, aki a kávézó megnyitásakor igen közkedvelt volt minálunk.
A Természettudományi Múzeum egyik attrakciója: Noé bárkája. A kiállításvezető füzet szerint szimbolikus jelentősége van: "Azt a nemzetközi összefogást jelképezi, amellyel a kihalás szélén álló fajokat és az élõvilág többi tagjait igyekszik az emberiség fenntartani."
A Kiss János altábornagy utcában Medgyaszay Istvánnak három épülete is áll. Legjellegzetesebb vonásuk a falakon látható népies sgraffitók. A képen egy felújításra váró tömb látható, de szerencsére egy közeli szomszédját már helyreállították (ITT látható róla pár kép).
Egy csinos erkély a Jókai utcában. Bár az épület kellően szép és régi is, a legtöbb pesti századfodulós házhoz hasonlóan ez se számít műemléknek.
A Tesco még 2007-ben vezette be Magyarországon új bolttípusát a Tesco Expresszt, ami a sűrűbben lakott belvárosi területekre lett kitalálva. Magyarországon 21 ilyen típusú bolt létezik. Ebből 18 Budapesten van. A képen a Bimbó úti látható.
Gróf Zichy Nádor felesége, Zichy Lívia építtette 1899-ben, az akkoriban Mágnásfertályként is ismert negyedbe ezt a kétemeletes neobarokk palotát. Mivel a grófi család elsősorban az adonyi kastélyt használta lakhelyül, így ezt nyilván csak a pesti ügyek intézésekor vették igénybe. Később lakóház lett belőle. Ekkor palota jellegét szinte teljesen elvesztette. Ám amikor tavaly átalakították szállodává igyekeztek valamit visszahozni a régi pompájából. Ez leginkább a bejáratnál érhető tetten.
