Napi Budapest

Az ugynevezett Középső-Ferencváros rehabilitációjának az egyik legfontosabb eleme volt a Tompa utca teljes felújítása. A 2002-ben befejezett project 143 millió Forintba került.

A Liszt Ferenc tér a nyár közeledtével megtelik kiülős helyekkel. Az ember nyugodtan beülhet véletlenszerüen bármelyikbe: nem szoktak csalódást okozni.

... fehér varjú? Ez legalábbis annak tűnik.

Az Andrássy út és az Izabella utca találkozásánál látható ez az I. világháborús emlékmű, melyet a Nagy Háborúban elesett MÁV dolgozók emlékére emeltek.

A képen látható épületben annak idején a Szűz Mária Társaság müködött. Többek közt szegénysorsú, tehetséges fiúkat karoltak fel és tanítottak itt ki. A második világháború alatt 50 gyermeket és 20 felnőttet mentettek meg a nyilas terrortól. Jelenleg a társaság központja a III. kerületi Jablonka utcában található.

A magyar street artosok, úgy tűnik a nemzetközi szcénát is nyomon követik. A VI. számú vásárcsarnok falán látható kép legalábbis minden bizonnyal a Banksy és King Robbo közt kirobbant "graffitiháborúra" reagál.

A Parlament egyik társalgója látható a képen. Nem sokkal az egykori felsőház terme mellett található.

A Nemzeti Színház környékén a kertészek rendesen elengedték a fantáziájukat. Ennek az egyik eredménye a képen látható.

Egy időben Budapestnek még volt külön galopp és ügető pályája. Ám ahogy a lóversenyek népszerűsége fogyatkozott, az ügető pályát bezárták. Azóta mindkét szakág a Kincsem Parkba költözött, míg az egykori Kerepesi úti versenypálya helyén bevásárlóközpont épült. De a trübünt meghagyták.

A Kapisztory ház udvara. Eredetileg a kis barokk épület az egész udvart körbe ölelte, ám ma már csak egy L alak maradt belőle.

A Dohány utcai zsinagóga információs bódéja.

A sors és a történelem iróniája, hogy bár a jelenlegi Budapest területén itt létesült először lakott település, ma ez a belváros legritkábban lakott része. A kelták telepedtek le itt először, mivel a meredek sziklafal miatt könnyen védhető hely volt. És egész a rómaiak megjelenéséig birták is magukat. Eztán azonban elkerülték a hegyet a számottevő események egész az ezredfordulóig, amikoris névadója mártírhalált halt rajta. Egy XIV. századi krónikás szerint emigy történt mindez: "Mikor aztán a pesti révhez értek, íme, öt istentelen ember, Vata meg cinkosai, teli ördögökkel, akiknek magukat odaadták, rárohantak a püspökökre és társaikra, és köveket zúdítottak rájuk. Boldog Gellért pedig azokat, akik köveket vetettek rájuk, a kereszt jelével jelölte meg szüntelen, s István első vértanú példáját követve, mint Pannónia első vértanúja letérdepelt a földre és fölkiáltott nagy szóval mondván: „Úr Jézus Krisztus, ne számítsd ezt bűnüknek, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek.” (vö. ApCsel 7,60). De mikor azok ezt látták, még sokkal inkább őrjöngtek, rátámadtak és a Duna partjára kiborították a kocsiját, ott kihúzták belőle, és kordéra rakva, legördítették a Kelen-hegyről, s mivel még mozgott, mellét lándzsával átszúrták, aztán egy kőre vonszolták, és összetörték a koponyáját. [...] A Duna mindig kiáradt, de a kőről, amelyen Szent Gellért koponyáját összetörték, hét éven át nem tudta lemosni a vért..."

Bár Gellértet halála után nem sokkal szentté avatták, meggyilkolásának helyszine mégis inkább a kereszténység üldözötteit csábitotta magához. A boszorkányperek fent maradt iratai szerint közkedvelt helye volt ez a boszorkánygyűléseknek és a boszorkánytáncoknak. A XIX. században csillagvizsgáló, majd Haynau terrorja alatt a pesti lakosságot sakkban tartó Citadella épült ide. Leglátványosabb eleme a Szabadság szobor azonban a szovjeteknek "köszönhetően" került fel a tetejére. A szobor abba az irányba néz, ahonnan a szovjet sereg 1944-ben érkezett, hogy "felszabadítsa" a várost.

Szocreál díszítés a Frankel Leó utcában.

Egy orosz étterem a Petőfi tér mellett. A Club tagjainak és a törzsvendégeknek ingyenes limuzin szolgálat jár a vacsora után.

Ahogy az 1750-es években elkezdett nőni a kis zsellérközség lakosainak a száma (akkoriban még Promontornak hivták ezt a helyet), felmerült az igény egy nagy templom megépítésére. 1755-re el is készült a Szent Lipót templom, melyet eztán 1793-ban bővítettek ki.

A kút eredetije Marosvásárhelyen épült meg még 1822-ben, Bodor Péter székely ezermester jóvoltából. Ám 1911-ben lebontották. Az első világháború után a helyére ortodox román templomot építettek. 1935-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa döntött úgy, hogy a díszes kutat újra kell építeni Budapesten. Azóta a Margit-sziget egyik legfőbb látványossága.

Csak egy szép kapualj. Az Andrássy út 37-é.

Az ablakok körül látható korom pont az aminek látszik. Az itt lévő lakások kigyulladtak. Még arrajártamkor is intézkedtek a tűzoltók.

A Várnegyed északi oldalán az Anjou-bástyánál áll az utolsó budai pasa, Abdurrahman jelképes sírja. Az emlékművet "az ugyanakkor itt elesett Szabó György Veszprém vármegyei karakószörcsöki nemesi felkelő leszármazottai" állították.

Több olyan bolt is van, mely egy speciális vevőkörre koncentrál, ám a kislábú nők kipécézése úgy vélem meglehetősen egyedi üzleti fogás. Honlapjuk tanúsága szerint azonban menet közben már kinéztek maguknak egy újabb potenciális vevökört is: a kislábú férfiakat.