Napi Budapest

A rendszerváltáskor mindössze egyetlen műkereskedés állt ebben az utcában: a BÁV (vagyis az állami kézben lévő Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt.) üzlete, mely a '90-es években eztán szinte mágnesként vonzotta magához a többi hasonló profilú üzletet. Elsősorban azért, mert a kereskedők rájöttek, hogy ha koncentráltan vannak jelen, akkor az a forgalomnak is jót tesz. Mivel szinte mindegyik bolt specializálta magát egy adott korra vagy tájra, igy nem jelentettek konkurenciát egymásnak. Ma már közel ötven ilyen jellegü bolt, illetve galéria található a Falk Miksa utca vonzáskörzetében. 2006 óta saját fesztivált is rendeznek Falk Art Fórum néven.

Budapest három nagy adótornyának egyike. A 154 méter magas építményt 1988-ban húzták fel K. Artner Klára tervei alapján. Átadásakor a legfőbb célja a gépjárművekben elhelyezett rádiótelefonok és a vezetékes telefonok közti kapcsolat megteremtése volt. Jelenleg több funkciója is van. Többek között az Antenna Hungária földfelszini televiziós, mobil-televiziós és rádiós müsorsugárzását is ez intézi.

Csupán egy kis hó kell és a budai parkok máris óriási játszótérré alakulnak. A képen a Naphegy lejtőin szánkóznak a gyerekek.

A Sándor-palota elött, 2004 óta minden nap pontban délkor váltják az őrséget. Ám ellentétben a legtöbb európai ország gyakorlatával, nálunk csak az őrségváltáskor látszanak az őrök. Egyébként a palotán belül vannak.

Egyike a város klasszikus turistacélpontjainak. Az UNESCO Világörökség része. Ugyan a téren álló "Vizcsorgató gyermekek kútját" még 1896-ban adták át, ám ezt a II. világháború után szovjet emlékműre cserélték. A rendszerváltáskor jött az újabb arculatrendezés: ekkor a szovjet emlékművet vitték el, ám a helyére évekig nem is raktak mást. Sokáig egy óriási gödör éktelenkedett a téren (ITT egy 1998-ban készült fekete-fehér kép a térről; sajnos elég rossz minőségű). 2000-re készült el végül a tér parkjának a rehabilitációja, melynek során a régi szobor is visszakerült.

A Régiposta és a Petőfi Sándor utca sarkán látható ez a díszes, zárt sarokerkély. Bár az épület az Örökségvédelmi Hivatal műemléki listájára, mint "lakóház és szövetüzlet" került fel, valójában a szövetüzlete már jó ideje nem működik.

A Szent Erzsébet templom kertjében látható ez a rendhagyó '56-os emlékmű. Az angyal egy lyukas magyar zászlón térdepel, melyen egy Márai idézet olvasható: "Angyal vidd meg a hírt az égből; Mindig új élet lesz a vérből". R. Törley Mária és Végh Aladár munkáját 2007-ben állították fel.

Budapest legtöbb zsinagógáját igen könnyű kiszúrni, lévén a legtöbbjük külseje látványosan elüt a környezetétől. De vannak kivételek. Mint például a Frankel Leó úti zsinagóga, mely csak egy homlokzatra rakott hét ágú gyertatartóval és néhány Dávid csillaggal jelzi, hogy nem egy szokványos bérházról van szó. Sajnos a kapuját rendszeresen zárják, így az udvarban lévő zsinagóga-épületet csak igen kevesen vehetik közelről is szemügyre. (mely egyébként ÍGY néz ki).

Budapesten, ha egy aluljáró kellően nagy, akkor ott szinte elkerülhetetlenné válik a különféle árusok felbukkanása. Illetve, ahogy a Déli pályaudvar példája mutatja, ehhez néha még aluljáró se kell. Elég, ha egy hely pont úgy néz ki mintha aluljáró lenne.

A Városjmajor utca 34-es szám alatt egy az utcaképből alaposan kilogó földszintes ház áll. A neogótikus elemeket is magán viselő épületet 1847-ben építették.

Egy a rózsadombi villák kapuiból. Csupán egy tábla figyelmeztet arra, mi is történt itt annak idején. 65 éve Budapest ostromakor itt ölték meg a fegyveres ellenállás egyik tagját, egy 21 éves egyetemistát: Hertelendy Jánost.

A Lenhossék park a ferencvárosi városrehabilitációs program eredménye. 2002 előtt itt még egyszintes házak álltak. Miután az önkormányzat elbontatta a rossz állapotban lévő épületeket úgy döntött, hogy a "felszabadított" területet nem építi be. Inkább parkositja. Azóta a környező épületek értéke alaposan felértékelödött.

Ablakmosók a Népligeti autóbuszpályaudvarnál.

Miután 2003-ban véget ért a Szent István Bazilika közel húsz évig tartó felújitása, az épület új funkciót is kapott: kupolája külsején körkilátó létesült, mely lépcsővel és lifttel is megközelithető.

A századfordulón a Tabán nagy változásokon esett át: a falusias városrész lesajnált szegénynegyedből egyfajta "vigalmi negyeddé" kezdett válni. De halálra itélték mielött beérhetett volna. 1933 és 1936 között elbontották az épületeit a soha meg nem valósuló fejlesztések kedvéért. Csupán mutatóba maradt ránk pár régi ház: ezek egyike a Tabáni Terasz, melyben a tabáni múzeum is működik, illetve vele szemben a helyi szerb értelmiség egykori találkozóhelye, az Aranyszarvas Vendéglő. Ezek adnak némi izelitőt abból mivé is válhatott volna ez a városrész. A kép az Aranyszarvas Vendéglőben készült (mely szerény véleményem szerint egy kicsit jobb a Tabáni Terasznál).

Két eklektikus bérház a Káplár utca, a Retek utca és a Szilágyi Erzsébet fasor találkozásánál, közvetlenül a Moszkva tér mellett. A jobb oldali épületben (Retek utca 33-35) lakott annak idején a Magyar Állami Operaház kiváló tenoristája: Mátray Ferenc.

Az Új Köztemetőben több katonai parcella is található. Számos nemzetiség katonái nyugszanak itt, kik nagyrészt a második világháborúban estek el. A képen az olasz katonai parcella látható.

Ha máshonnan nem, a Barátok közt főcíméből vagy épp az elözeteseiből sokaknak ismerős lehet ez az épület. A ház Kispesten a Wekerle-telep fő terén, a Kós Károly téren áll. Akárcsak a tér többi háza, ez is valamikor 1910 körül épült.

Az egykori Ganz-MÁVAG gyártelepe, ahol a rendszerváltás előtt többek között vasúti járműveket és gépalkatrészeket gyártottak, mára jelentősen átalakult. Ma a közeli józsefvárosi piac -vagy ahogy a köznyelvben hivni szokták: a kínai piac- raktárait találjuk itt.

Bartha Dénes idős fákkal foglalkozó írása szerint a Roosevelt téren álló, több helyen is megtámasztott akácfát még 1791-ben ültették el. Nem csak az ország legidősebb akácfája, de egyben a pesti oldal legöregebb fája is.