Napi Budapest

A magyar és a német városrészt elválasztó egykori palánkfal helyén épült fel a Konstantin tér, melynek legmonumentálisabb épületét a váci székesegyházát 1777-re fejezték be.

A piros lámpánál várakozó autósoktól sokféleképp próbálnak pénzt szerezni: gyerekkel a nyakban, újságot osztva vagy épp mint a képen: egy kis mutatványt tartva a pénzkérés előtt.

A képen látható relief Galaskó Gyula alkotása. Az Egyesület még 1939-ben döntött úgy, hogy saját bérházat építtetnek maguknak. Ez azonban az utolsó beruházásuk volt: a II. világháború után ugyanis minden vagyonukat államosították. Az épület a Kinizsi utca 16-os szám alatt található.

Bár a belvárosi levegő károsanyag-tartalma ritkán lépi túl az egészségügyi határértékeket, hosszútávon a belélegzésének így is káros egészségügyi következményei lehetnek.

Az átnevezés pozitív hozadéka: miközben a legtöbb metróállomás kiírása már láthatóan kopott, addig a Ferenc körút új neve tisztán olvasható.

... a karácsonyi forgatag a Fashion Street-en (eredeti nevén: Deák Ferenc utcában).

Mikor tavaly körbeállványozták a Belvárosi Plébániatemplomot én is egyike voltam az örvendezőknek: úgy tűnt a megviselt műemléknek végre nem csak a környezete lesz rendezve. Ám az örömködés nem tartott sokáig: kiderült, hogy csak a templom állapotát mérik fel és amint végeztek már nézhetjük is a koros épületet amint tovább roskadozik. Az állványok lebontásakor jött a meglepetés: átfogó felújítás ugyan nem történt, a toronysisakok pedig továbbra is ijesztően néznek ki, de egy kis festékre még maradt pár félretett forint. Ez is valami.

Bizonyára feltűnt, hogy az utóbbi időben egyre ritkábban, az elmúlt egy hétben meg konkrétan egyáltalán nem frissült a blog. Nagy baj nem történt, épp csak annyira összesűrűsödtek a dolgaim, hogy abba már a fotózás és a képek felrakása alig fért bele. Úgyhogy jövő év január elsejéig pihentetem a blogot, hogy aztán újult erővel vághassak neki :)

Budajenő valóságos világfalu: az erre járót három nyelven is köszöntik a táblák. A magától értetődő magyar mellett van német -az 1946-os kitelepítések előtt sváb falu volt- és székely rovásírás is -a kitelepítések után erdélyiekkel telepítették be a községet. Utóbbit persze ennek ellenére senki nem tudja elolvasni. Reméljük nem írtak rá semmi csúnyát.

Az Oroszlános udvart egy lovasbemutatóhoz készítették elő.

Vagy legalábbis valami ahhoz hasonlatosat pottyantott a jókedvű tervező a Fővárosi Bíróság épületére. Ha valahol hát Budapesten nagyon igaz: érdemes felfele is nézni.

Györfi Sándor munkáját 2006-ban állították fel az Árpád-házi Szent Erzsébet Plébániatemplom előtt.

Helyszín: Vajdahunyadvára. Nem feltétlenül elrettentő kép: például itt senki nem dobált mellé.

Tegnap belefutottam a Mammutban egy új T-Home bolt átadásába, ahol az üzletnyitás örömére ingyen lehetett finomságokat majszolni.

A megyegyűlés már a török kiűzése után nem sokkal, 1697-ben megvásárolta az itt álló házat, hogy új székhelyet szerezzen. A négyszobás házikó végül szűknek bizonyult: a bővítések után a XIX. század elejére döntötték el, hogy egy teljesen új központot építenek ide, amiben egy levéltár és néhány tömlöc is helyet kap. Az épület 1841-ben készült el. Jelenleg is a Pest Megyei Önkormányzat székhelye.

Tele van ilyen kutakkal a falu.

Harry Hill Bandholtz 1919-ben a román hadsereg kivonulását kellett felügyelje Budapesten. A szobrát akkor érdemelte ki, amikor október 5-én a beszámolók szerint pusztán a lovaglópálcájával, no és persze a tekintélyével megakadályozta, hogy egy csapatnyi teherautókkal felsorakozott román katona kiállítási tárgyakat lopjon el a Nemzeti Múzeumból. A szobrát már 1936-ben felavatták (Ligeti Miklós munkája). A kommunizmus és a szocializmus évei alatt azonban egy szobortemetőben hevert, mígnem 1989-ben újra visszaállították régi helyére. Bónusz: a kép bal szélén egy amerikai katona is látható.

...egy terézvárosi házon.

A Váci utca 39. alatt látható ez a keretes címer(?).

Az ELTE Egyetemi Könyvtár bejáratánál lóg.