Napi Budapest

A méltatlanul elhanyagolt Városligeti-tónál nemrég nagyszabású munkálatok vették kezdetüket. Nem csak a tavat "élesztik újra", de a Műjégpálya épületét is teljesen átépítik, hogy az a Városliget fogadóépületévé válhasson.

A Gellért-hegy déli oldalán nyiló barlang egykor még a szegények menedéke volt és barlanglakásként müködött. A XX. század elején azonban átalakították a pálos rend kápolnájává. De a legmagyarabbnak nevezett rend nem sokáig maradhatott itt. Miután 1950-ben eltörölték Magyarországon a szerzetesrendeket, ezt a kápolnát is felszámolták. Bejáratát befalazták. '89 augusztus 27-éig kellett várni az újboli megnyitására.

Abaúj vármegye főispánja, Orczy Lőrinc vásárolta meg a kert területét, majd a fia alakítatta át Pest egyik legszebb angolkertjévé. Jelenleg futó- és kosárlabdapályák is vannak itt, illetve itt található a Bárka Szinház épülete.

Az Andrássy úton álló Kogart ház kortárs művészeti galéria és étterem egyszemélyben. Apró érdekesség, hogy múltjának részletei csupán pár éve derültek ki: a felújított épület átadásakor megjelent egy idős hölgy, aki mint később kiderült Ohrenstein báró lánya volt és tizennyolc évig ebben az épületben lakott. Korábban többen, így a tulajdonos is azt hitték, hogy ez a ház Weisz Manfrédé, a híres acélgyárosé volt, ám mint az tisztázodott, a Weisz-villa eggyel arrébb, a 114-es szám alatt található.

Bár a Paulaner Sörházról már korábban is volt szó, most megérdemli, hogy egy bejegyzés erejéig újra elövegyük. Az étterem vezetőségében ugyanis volt némi vérfrissités, ami néhány pozitiv változáson is tetten érhető. Irreálisan magasra belött itallapjuk mérséklödött, étlapjuk áttekinthetöbbé vált, borlapjuk egészen minőségi lett és az órák óta fogyasztó vendégeket kísérőfalatokkal lepik meg. Valoszinüleg még igy sincs benne a budapesti top50-ben, de azért az is figyelemre méltó, amikor egy jó hely egy kicsit mégjobbá válik.

A mai nap kivételesen nem fotó, hanem egy rövid videó kerül ki. A héten kamerázgattam egy kicsit a Lipótvárosban. Ennek az eredménye látható itt alább (alul érdemes 1080p-re váltani).

Feltehetően Gabriel arkangyal vigyáz Máriára és a kis Jézusra azon a képen, mely a Hercegprímás és a József Attila utca találkozásánál látható.

Ha van olyan budapesti műemlék, melynek helyreállítása már tegnap is későn lett volna, akkor az az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazár. A '60-as évektől Ifiparkként működő épületkomplexumot 1984-ben zárták le. Azóta az állapota egyre csak romlik. Pedig az elmúlt években többen is jelentkeztek a felújítására: a legtovább az angol-kanadai tulajdonban lévő Foundation Kft. jutott, mely 2002-ben már előszerzödést is kötött a felújitásra és a használatra. Ám mivel a cég mindenképp ragaszkodott hozzá, hogy kávézókat és elegáns boltokat is nyissanak az épületben, a Kulturális Minisztérium végül felmondta a szerzödést, mondván az túl "plázás" lenne. Az I. kerületi vezetés pedig ekkor már úgy vélte, hogy a magyar államnak kéne felújítania a Bazárt. Ám kicsi az esélye, hogy a több milliárdos projectet az állam egymaga vezényelje le. Minden bizonnyal még jó ideig marad a Bazár az ami eddig is volt: szomorú romok, óriási lehetőséggel. Az épületegyüttes a UNESCO Világörökség részét képezi.

Az 1907-ben átadott Nyomdászotthon a könyvnyomtatás feltalálójának Johannes Gutenbergnek a nevét örzi. Bár a nyomdászok többször is kérvényezték az elötte lévő tér átnevezését, végül csak 1946-ban változtatták át azt is Gutenbergre.

1944-ben helyezték el a Kinizsi utca 38-nál Ungvári Lajos domborművét, mely az utca névadóját formázza.

Hogy minden idők egyik leghíresebb magyar színészének Lugosi Bélának, hogy került a Vajdahunyad várára a mellszobra azt senki se tudja. A talapzat szövege alapján (ami Bela Lugosiként emlékszik rá) az sem lehetetlen, hogy egy külföldi rajongója állított neki ezzel emléket. Bárhogy is legyen, a mellszobra ennél méltóbb környezetben aligha lehetne.

A város köztéri óráinak számba vételét kezdjük rögtön az egyik legnagyobbal, mely az Astoriánál az egykori MTA-bérház tetején áll.

A Munkácsy Mihály utcában az Epreskert mellett áll ez a szép szecessziós ház, melyet 1904-ben adtak át.

Aki mostanság jár a Gödör Klubban többek közt óriási hajszárítóval, mosógéppel és egy termetes női lábbal is találkozhat. A szabadtéri kiállítás -mely valójában "csak" egy ötletes Ariel reklám- eredetileg április 8-ig tartott volna, de a sajtóvisszhangnak köszönhetően meghosszabbították.

„Egy magyar mágnásnak nem lehet Bécsben palotája anélkül, hogy Pesten is ne legyen.” -ezek voltak Gróf Festetics György szavai, aki pesti palotájával megalapozta azt, amit ma józsefvárosi Palotanegyedként ismerünk. Bár a grófi lakban jelenleg németnyelvü egyetem müködik, az épület igen jelentős része megörizte régi arculatát. Legszebb terme -vagy ahogy honlapján hivatkoznak rá: az épület ékkőve- a velencei tükrökkel díszített klasszicizáló barokk stílusban épült bálterem.

Miután a domonkosok pesti konventjét feloszlatták, barokk templomukat  az angolkisasszonyok tanító rendje kapta meg a szomszédos kolostorral együtt. A templom díszes homlokzata a barokk építészet egyik legszebb pesti példája.

Az 1906-ban átadott pesterzsébeti városháza ma már csak halovány árnyéka egykori önmagának. A második világháború elött szépséges tornyai és szecessziós díszitései tették rendkívülivé (ÍGY nézett ki akkoriban). Ám ha az épületet magát nem is, a környékét igen szépen rendezték az utóbbi években. Az ide vezető Kossuth Lajos utca sétálóutcává vált, míg a városháza közvetlen környezetét parkosították.

A jelenlegi helyén 1870 óta működő Gerbeaud pár évvel ezelött még azon éttermek sorát gyarapította, melyek pusztán a nevükből próbáltak megélni. Ám a kiváló elhelyezkedéssel rendelkező étterem az utóbbi időben elkezdett felnőni saját hírnevéhez. Süteményeik mostanság csakugyan kíválóak.

A BMF Villamosmérnöki Karának bécsi úti épülete előtt egy V43-as sorozatú villamosmozdony van kiállítva. Korábban itt egy régi kandó-rendszerű mozdony volt (mely ÍGY néz ki), ám komoly muzeális értéke miatt (a V 60-as sorozat egyetlen megmaradt példánya volt) 2007-ben átszállították a Vasúttörténeti Parkba és itt egy frissebbre cserélték.

Az 1838-as pesti árvíz vizszintjét jelző német nyelvü tábla (saccra úgy másfél méteres magasságban) az Apáczai Csere János utcában.