Ha ilyet látok már csak azért is fényképezőért nyúlok, mert szinte biztos vagyok benne, hogy az ilyen régiségeket semmi sem menti meg. Még felújítva se lenne igazán szép, mégis őriz valamit a város régi arcából. Egyébként az Ürömi utca 23 látható a képen.
Ha a Clark Ádám tér felől gyalogosan gyorsan felakarunk jutni a Várhegy tetejére, akkor ilyen "szép" látvánnyal szembesülhetünk.
Bár abba a szűk számú csoportba tartozom, amelynek alapvetően tetszik a felújított Margit-híd, de azért kétségtelen, hogy vannak fura részletei.
.jpg)
A Mária kapu és környékéről eltűnt a kerítés. Egészen szokatlan így látni a Mátyás-templomot.
Egy hentes pultja a Központi Vásárcsarnokban.
A XVIII. század elején a pestisjárványok idején egy helyi kéményseprő mester, Franczin Péter Pál megfogadta, hogy ha családja és ő túléli a vészt akkor elzarándokol az észak-itáliai Vigezzo völgy kegyhelyére. Így is tett, majd a kegykép másolatával tért vissza, aminek itt egy fakápolnát emeltetett. Ez az 1723-as tűzvészben elpusztult, de egy bő fél évszázaddal később már a mai is látható templomot emelték a helyére, ami 1940-ben egy kisebb bővítést is megért.
A Hernyák pincészetnek 3,5 hektárnyi földje van az Öreghegyen. Az itt termelt szőlőkből évente átlagosan 12 ezer palack bort készítenek. A kép a fogadóépületben készült.
.jpg)
Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság egykori székháza szinte az utolsó "romos" épület a Szabadság téren. Remélhetőleg már nem kell sokat várni a megújulására.
Na ezt a képet se tegnap lőttem. A Margit-hídnál készült három évvel ezelőtt.
Egy agyaggödör mélyítése közben keletkezett még 1877-ben. A városi legendák szívesen túlozzák el a mélységét, ami hivatalosan "mindössze" 4-5 méter.
Mikor erre járok, sokszor úgy érzem, hogy a Váci út egy elszalasztott lehetőség. Egyetlen más helyen sem épült ennyi új ház a rendszerváltás óta, de az összkép sajna elég középszerűre sikeredett. Akadnak üdítő kivételek, mint például a DC Offices, de a legtöbb épület errefelé csak egy nagy doboz.
Péterfy László munkáját az 1945 és 1956 között kivégzett és mártírhalált halt magyarok emlékére emelték 1998-ban. A Pázmány Péter sétányon lehet megtekinteni.
A piac új épületét a közvetlenül mellette lévő Mammut bevásárlóközponttal nagyjából egyszerre, 1998-ban adták át. Azon ritka fővárosi piacok egyike, ahol akár őstermelőktől is lehet vásárolni.
Valami amiből az idei télen úgy tűnik nem fog sok kijutni. A kép kedden készült amikor egész megörültem, micsoda képeket fogok lőni a városban. Ehhez képest felutazva már csak latyakot találtam.
Balról a harmadik épület, Buda egyik legkeskenyebb épülete. Építtetőiről kapta a nevét:.a telket az 1890-es évek második felében Mándl Manó és Mándl Ármin vásárolta meg. Az ide épült lakóház alig szélesebb hat méternél.
A Ganz-gyár egykori, a Mammut mellett található csarnoka látható a képen.
A kiírásból az "Álla" részt ugyan kitakarja egy rusnya légkondi, de azért könnyen kitalálható mi állt itt rég. Egyébként az Alkotás utcában járunk.
A Vapianoban már a fizetés sem szokványos: a számlánkat a belépéskor kapott kártyával rendezhetjük. Az ezen lévő kódhoz rendelik hozzá a menetközben fogyasztott kaják és piák értékét. Erre azért van szükség, mert egy önkiszolgáló étteremről van szó, ahol a különféle pultoknál kedvünkre rendelhetünk, de saját pincérünk nem lesz, aki mindezt fejben tartaná. Ha nagyobb fogásra megy a rendelés egy a fentebbi képen is látható csipogót nyomnak a kezünkbe, ami értelemszerűen akkor kezd berregni mikor kész a kaja.
Én első körben egy pizzát rendeltem. Egészen pontosan egy garnélarákos-rukkolás darabot, amin a rukkola mennyisége egészen epikus méreteket öltött. Ez talán az egyetlen negatívum, amit fel tudok ellenük hozni: ennyi zöldtől még egy éhes boci is jól lakott volna. De miután a felét leettem, az összhatás már kiváló volt. Nem életem pizzája vagy ehhez hasonló, de nagyon rendben volt. A képen látható cserepes növények egyébkébként nem díszek: fűszernövények, amiket kedvünkre használhatunk. Én viszont inkább nem tetéztem tovább a zöldek arányát a tálamon. Végül a Panna Cotta néven futó desszerttel zártam, ami a leírásuk szerint "vaníliás főzött krém epres toppinggal". Isteni volt.
.jpg)
Az 1732-ben felhúzott Szent Anna templom és a két éve átadott Fő utca új lámpaoszlopa. Nekem kifejezetten tetszik a két kor találkozása.
Így egymás között szólva: Pest azért összességében szebb, mint Buda. A legszebb reprezentatív épületek, a legmutatósabb terek és parkok, mind a város keleti oldalán találhatóak. De van azért amiről a sík városrész lemarad: ott nincsenek ilyen pompás megoldások, ahol egy viszonylag egyszerű századfordulós épületet feldob és izgalmassá tesz egy mellette futó emelkedő. A kép egyébként a Kiss János altábornagy utcában készült. Már csak a közeli Csokissimo miatt is érdemes erre sétálni.
